Akusztikai teljesítmény összehasonlítása
Általánosságban elmondható, hogy (kivételekkel) a kondenzátormikrofonok felülmúlják a dinamikus mikrofonokat az érzékenységben és a kiterjesztett magas{0}}frekvenciás (és néha alacsony{1}}frekvenciás) válaszadásban. Ez összefügg a kondenzátormikrofonok működési elvével, amelyek a hangjeleket elektromos árammá alakítják át. A kondenzátormikrofon membránja jellemzően nagyon vékony, ezért könnyen befolyásolják a hangnyomásszintek, rezgéseket és ennek megfelelő feszültségváltozást okozva a membrán és a membránház hátlapja között. Ezt a feszültségváltozást az előerősítő többször felerősíti, mielőtt visszaalakítja kimenő hangjellé.
Természetesen az itt említett előerősítő a mikrofonba épített erősítőre vonatkozik, nem a keverőpulton vagy interfészen általánosan használt "előerősítőre". Mivel a kondenzátormikrofon membránfelülete nagyon kicsi, az alacsony- vagy a magas{2}}frekvenciás hangjelzésekre adott válasza rendkívül érzékeny. Valójában a legtöbb kondenzátormikrofon pontosan képes rögzíteni az emberi fül számára nem hallható hangjeleket.
Valójában azt, amit általában dinamikus mikrofonnak nevezünk, szigorúan véve „mozgó-tekercses” mikrofonnak kell nevezni. Ennek az az oka, hogy a hangjel elsősorban a membránhoz csatlakoztatott tekercs mágneses térben történő folyamatos mozgása révén jön létre, válaszul a hangnyomás változásaira. A mozgó részek viszonylag nagy mérete miatt a dinamikus mikrofonok a frekvencia-választartományban (főleg a magas-frekvencia tartományban), az érzékenységben és a tranziens válaszadásban némileg elmaradnak a kondenzátormikrofonoktól.
A szalagmikrofonok szintén a dinamikus mikrofonok egyik fajtája. Elsősorban egy fémszalag rezgésével állítanak elő hangjeleket a hangnyomás változásaira reagálva, ami viszont a mágneses térben áramváltozást vált ki. Mivel a fémszalag területe viszonylag kicsi a membránhoz és a tekercshez képest, a szalagmikrofonok magasabb -frekvencia-válaszúak, mint a dinamikus mikrofonoké, de mégsem hasonlíthatók össze a kondenzátormikrofonokéval.
Megoldás
A dinamikus mikrofonok alacsonyabb érzékenysége a kondenzátormikrofonokhoz képest elsősorban azért van, mert hiányoznak belőlük a megfelelő elektronikus alkatrészek a hangjel erősítésére és pufferelésére. Ezért általában nagyobb erősítést igényelnek, mint a dinamikus mikrofonok. Emiatt a dinamikus mikrofonok hangminősége általában a használt előerősítőtől függően változik. Ez azonban általában nem okoz káros hatásokat erős hangforrások mellett, de a probléma súlyosabb lehet gyenge hangforrásoknál, ami fokozott figyelmet igényel. A piaci kereslet a termékinnováció katalizátora.
A probléma megoldására számos dinamikus mikrofon beépített{0}}előerősítővel valóban megjelent a piacon, mint például a BLUE Ball mozgó-tekercs és a Royer R122 szalag.
Ezek nagyon kompatibilisnek bizonyultak a különböző előerősítőkkel. Mivel minden mikrofonnak megvannak a maga egyedi előnyei és hátrányai, a gondos megfigyelés felfedi, hogy minden mikrofonnak megvannak a saját egyedi alkalmazási forgatókönyvei. Például a dinamikus mikrofonokat általában olyan felvételi környezetekben használják, ahol erős hangforrások vannak, például gitárerősítők, rézfúvós hangszerek, közeli dobok és élő ének; míg a kondenzátormikrofonokat általában természetes körülmények között vagy magas, nagy-frekvencia-választartományt igénylő körülmények között használják, mint például felső dobfelvétel, zongora, akusztikus vonós hangszerek, stúdió énekfelvétel, valamint zenekari és kórusfelvétel; A szalagmikrofonok egyre nagyobb figyelmet kapnak a digitális rögzítésben, különösen az ütő- és rézfúvós hangszerek esetében.
Természetesen a szalagmikrofonok különféle felvételi forgatókönyvekhez is használhatók, beleértve a gitárerősítőket, a különféle akusztikus hangszereket és az éneket. Végezetül szeretném elmondani, hogy minden szabály csak tájékoztató jellegű, és nem feltétlenül kell betartani. Bár szinte senki nem ajánlja dinamikus mikrofon használatát akusztikus gitárok vagy fejdobok rögzítésére, de ha kell, ezeket ki lehet próbálni, mert a szabályok merevek, de az emberek rugalmasak. A valóságban gyakran látunk olyan helyzeteket, amikor kondenzátormikrofonokat használnak élő énekfelvételekhez, míg dinamikus mikrofonokat stúdió énekfelvételekhez, sőt kondenzátormikrofonokat is használnak közeli-mezős dobfelvételekhez, látszólag jó eredménnyel. Ez azt sugallja, hogy a mikrofon kiválasztásának kulcsa az, hogy képes-e elérni a kívánt hatást, nem pedig a megállapított szabályok vakon követése.
A dinamikus mikrofon hangtekercsei a membránhoz vannak rögzítve. A hangtekercs közelében egy erős, állandó mágnes található. Ez a szerkezet hasonló a hangszóróéhoz, a membrán kúpszerűen működik.
Amikor a mikrofon működik, hanghullámok hatnak a membránra, ami mechanikusan rezeg. Ez a rezgés arra készteti a hangtekercset, hogy mágneses térben rezegjen. A hangtekercs gerjesztőárama a hangot elektromos jellé alakítja.
